Az arthritis psoriatica klinikailag heterogén, diverz megjelenési formájú betegség, melyet számos extraartikuláris manifesztáció és komorbiditás jellemez. A betegek kiemelése, a korai diagnosztika és terápia kiemelkedő fontossággal bír a betegek sorsának további alakulására nézve. A keze­lésre alkalmazott gyógyszerek kiválasztását a betegség jellegzetességei, az egyes domének érintettsége és a komorbid állapotok összességében határozzák meg. A szerző ezen témakörök részletes tárgyalása mentén mutatja be a kezelés újdonságait.

A 12. International Congress of Spondyloarthritis során kiderült, hogy az interleukin (IL)-23 gátlás továbbra is fontos szerepet játszik az axiális spondyloarthritiben (SpA-ban) szenvedő betegek kezelésében.

A spondylitis ankylopoetica (SPA) krónikus, progresszív lefolyású gyulladá­sos reumatológiai kórkép, döntően a sacroiliacalis ízületeket, a csigolyákat körülvevő szalagokat érinti, kezelés nélkül a gerinc elcsontosodásához, mozgásának beszűküléséhez vezethet.

Az FDA 2019. április 26-án engedélyezte az arthritis több formájának kezelésére szolgáló Eticovo (etanercept) készítményt, mely az Enbrel biohasonló szere.

Az FDA 2019. március 28-án kibővítette a Cimzia (certolizumab-pegol) indikációit, így az első olyan szert engedélyezte, mely a nem-radiológiai axiális spondyloarthritis kezelésére javallott.

Az SPA kezelésében régóta fontos szerepet játszanak a TNF-alfa-gátlók. Az utóbbi években emellett a nem radiológiai axiális SPA kezelésében is engedélyezte használatukat az EMA, így bővült a terápiás lehetőségek palettája. A Therapeutic Advances in Muskuloskeltal Disease cikkében az említett gyógyszerekkel a nem radiológiai SPA kezelésében elért eredményeket foglalja össze. A betegek bizonyos százaléka azonban TNF-alfa-gátlók alkalmazása mellett sem kerül remisszióba, így a cikk szót ejt egyéb hatásmechanizmusú készítmények alkalmazásának lehetőségéről is.

A tumornekrózis faktor-α gátlókkal szerzett 15 éves tapasztalatot követően, mely időszakban ezek voltak az egyedüli hatékony készítmények a hagyományos kezelésre nem reagáló gyulladásos gerincbetegségekben, most először látható, hogy az interleukin-17-gátló célzott terápia szintén hatékony lehet. Jelen cikkben a szerzők a patomechanizmussal és kezelési stratégiákkal kapcsolatosan felmerülő kérdéseket tárgyalják, és olyan vizsgálat tervét vázolják, amely a kérdések megválaszolását nagyban elősegítheti.

Rheumatology (Oxford), 2017

A betegek leggyakrabban mono- vagy oligoartritisz miatt fordulnak reu­matológushoz. Ha a panaszokhoz gyulladásos eredetű derékfájás is társul, spondiloartritiszre kell gondolni. A jelen összefoglaló a spondiloartritisz diagnosztizálására, felosztására, valamint az egyes oligoartritiszek diffe­renciáldiagnosztikájára vonatkozóan szolgál útmutatóként.

 A képalkotó eljárások fontos szerepet töltenek be a reumatológiai betegségek diagnózisában és kezelésük követésében. Az ultrahang nélkülözhetetlen az ízületi és vaszkuláris betegségek, az MRI a csonteróziók és a csontvelőödéma kórismézésében. A kapillárismikroszkópia a kötőszöveti betegségek (pl. szisztémás szklerózis) korai diagnózisát és kezelésének követését segíti. A kettős energiájú CT (DECT) kimutatja az urátkristályokat. 

A spondilartritisz jellemzői az axiális csontok gyulladása (szakroileitisz, spondilitisz), valamint a perifériás ízületeket és az inak eredési és tapadási helyeit érintő gyulladás (artritisz, illetve entezitisz). A vezető klinikai tünetek alapján a spondilartritiszeket elsődlegesen axiális és elsődlegesen perifériás formákra osztjuk. Cikkünk az axiális spondilartritiszek klinikai tüneteit, diagnózisát és kezelését tekinti át.